Blog - Szentgyörgy, a több, mint 700 éves szőlőtermesztési hagyománnyal rendelkező város

Az egykori Pozsony vármegye pentapolitánát alkotó öt királyi városa közül a legkisebb SZENTGYÖRGY bortermelő városka. Szentgyörgy megtekintése örömmel tölti el nemcsak a történelem, hanem a természet, az aktív turizmus, a szőlőtermesztés, a bortermelés, sőt a sör kedvelőit is. Ön se hagyja ki, hogy eltöltsön egy kellemes napot a Kis-Kárpátok lankáin....

SZENTGYÖRGY (lakosainak száma 4 911) közelében található a Súr elnevezésű természetvédelmi  terület, az egykor sekély tavacska, amelyben lerakódtak a kis-kárpátoki patakok hordalékai.   Ma egy ingoványos, égerfaerdővel és mocsaras réttel borított terület.

Napjainkban 411 hektáron termesztenek itt szőlőt. A terület jellegzetes szőlőfajtái közé tartozik a Rizlingszilváni, a Rajnai rizling, a Peszeki leánka, a Kékfrankos és a Szentlőrinci. A borpince-látogatást és a borkóstolót novemberben, a Nyitott Pince Napok idején célszerű megejteni. 

 

 

Megújult a várpalotai Zichy-kastély és a falai között működő Trianon Múzeum

Az újjászületett, műemléki védettségű Zichy-kastély és a benne működő Trianon Múzeum – a magyar nemzet számára sorsdöntő éveket bemutató –, megújult kiállításaival a Kárpát-medencében egyedülálló „zarándokhelyként” várja ősztől a látogatókat.

Szentgyörgyi szlovákok

Történelem, intézmények, kultúra, magyar-szlovák kapcsolatok.
Szentgyörgyön születtek olyan személyiségek, akik világhírt szereztek maguknak és városuknak is.

A külhoni magyar könyvkiadók múltja és jelene

Bár a trianoni békediktátum után nagy hagyományokkal rendelkező, felbecsülhetetlen szellemi értékeket képviselő könyvkiadók kényszerültek az utódállamok fennhatósága alá, de a mostoha körülmények ellenére is jelentős értékekkel gazdagították és gazdagítják ma is az egyetemes magyar kultúrát. Rovatunk a legjelentősebb külhoni magyar könyvkiadók múltját és jelenét mutatja be.

Programajánló

  • Ma minek mennénk múzeumba?
  • „Múzeumba vele!” – szoktuk mondani az elavultnak gondolt dolgokra, legyenek azok tárgyak, vagy számunkra nem kedves, eszméikben meghaladottnak vélt személyek. Az antik görögök mintha megesküdtek volna, hogy tönkreteszik az eljövendő nemzedékek ifjú éveit: az elolvasandó filozófusok és drámaírók mellé odarakták a geometriát, a rím nélküli, de lábakkal bíró verseket, felismerendő oszlopfőket, és mindezt megkoronázták az osztálykirándulásokat szürke unalomba fojtó múzeumokkal. Nem mentség, hogy számukra még a Μουσεῖον a művészetek istennőinek, a múzsáknak a kultuszhelye, temploma volt.

    Magyarok nemzedékei többnyire kötelező jelleggel, iskolai keretek közt ismerkedtek meg a múzeummal, és ez a találkozás ritkán jelentett friss, tudásvágyat gerjesztő élményt. Kongó termek, beazonosíthatatlan funkciójú tárgyak, érthetetlen, hosszú vagy érthetetlenül hosszú feliratok, kötelező megilletődött csend, amire a kísérő tanárok és a teremőrök örök szövetsége szigorúan ügyel. Csak a tárlatvezető beszélhet, aki már maga is unja az egészet, de vannak rosszabb helyek is, és a nyugdíjig már csak kihúzza valahogy. Jobb esetben még nem fásult bele a közgyűjteményi dolgozók kilátástalan és megfizetetlen robotjába, ezért lelkesen magyaráz az osztály érdeklődő stréberének, akinek szemüvegében talán ott tükröződik a saját jövője is. A többség menne már, hátha lesz idő a büfére, mielőtt bepréselődnek a zsongó buszba, ami talán a legjobb része az egész napnak, de sajnos csak a következő múzeumig tart, amiben majd kötelezően meg lehet csodálni a csipke- vagy metszőolló gyűjteményt (de a cé osztálynak sokkal rosszabb, velük tesztet irat a buszban az elhangzottakból az ofő).

    Ismerős az élmény? Az idők azonban változnak. A jó hír az, hogy az ország múzeumai sorra újulnak meg, még jobb, hogy ezek sorában ott van a Trianon Múzeum is, a legjobb pedig, hogy 2023 szeptemberében ötéves kényszerszünet után intézményünk megnyitotta kapuit.

    A megújult Trianon Múzeumtól idegen a kripták csendje, nincsenek poros tárlók, helyette filmek, animációk, látvány- és hangkavalkád idézik fel nemzeti történelmünk sorsfordító időszakát. Lelkes tárlatvezetők és múzeumpedagógusok, interaktív, élménydús bemutatók várják a látogatókat.

    Irány Várpalota!

    Limpár Péter